Gondolja el ...
2010. szeptember 19.

Az elmúlt évben Szekszárdon 19 %-kal, Bonyhádon 26%-kal, Pécsett pedig 43%-kal került többe az ivóvíz szolgáltatás és a szennyvízelvezetés, mint Pakson. Szekszárdon kétszeres, Pécsett háromszoros díjért vitték el a 110 literes kukát, mint nálunk.

Gondolja el, Tisztelt Olvasó,

mit szólna, mit gondolna Blazsek Frici bácsi, Paks ismert személyisége, a város kulturális arculatának egykori alakítója, ha napjainkban végigsétálhatna a főutcán? Ha - tegyük fel - éppen egy Kápolna utcai barátjától indulna hazafelé, az Erzsébet Nagyszálloda felé és gesztenyefák helyett új lámpasor kísérné az útját. És mit szólna, ha megismerne minden olyan helyi lehetőséget, ami hozzájárul a paksi családok életfeltételeinek, életminőségének javításához? Mit szólna Pongrácz doktor úr? És mit szólnának a Kohn telep egykori lakói, a Felső-Csámpaiak, a cseresznyési iskola tanítói, Oláh Miska bácsi vagy az atomerőmű építői?

Nagyot változott a világ, Pakson meg különösen! A biztonságot, amire leginkább vágyik, itt jobban megtalálja az ember, mint másutt...

Születésekor minden paksi gyermek életkezdési támogatást kap.
Szülei később bölcsödébe vihetik, ahol minden igényt kielégítő ellátásban részesül.
Világos, tiszta óvoda várja, lakóhelyéhez közeli iskola.
Ha utaznia kell az iskolába, ingyen bérlet jár neki, a nagyszünetben ingyen tej. A kötelező tanórai feladatok mellett megtanítják úszni.
Hangszeres zenét, táncot tanulhat, számtalan sportolási lehetőséget kipróbálhat, magas szinten űzhet, középiskolát is helyben választhat.
Mire felnő, a tiszta, rendezett környezet lesz számára a természetes, rácsodálkozik, hogy sok hasonló nagyságú magyar településen egészen mást tapasztal.
Az elhanyagolt közterületek és parkok látványa helyett esetleg a gyakori fűnyírás zaja zavarja, vagy az útépítések okozta átmeneti közlekedési nehézségek.

Egy paksi gyermekre - mire elvégzi iskoláit - a város hétmillió forintot költ azon felül, ami a szülő pénztárcáját terheli, illetve amit az állam biztosít számára.

Pakson az országos átlag felébe kerül a fűtés, felújított lakótelepi lakás esetén annak harminc százalékába.
A lakótelepen lakók számíthatnak arra, hogy lakásuk energiatakarékos felújítását az önkormányzat közel félmillió forinttal támogatja.
Az óvárosban lakókról sem feledkezik meg az önkormányzat, hiszen az állami támogatással együtt átlagosan 514 ezer forinttal került kevesebbe annak az 541 db lakásnak a felújítása, melynek tulajdonosa pályázatát a városházán leadta.
A leginkább rászorultak (2009-ben 486 háztartás) fűtési költségeihez támogatást nyújt a város.

Az elmúlt évben Szekszárdon 19 %-kal, Bonyhádon 26%-kal, Pécsett pedig 43%-kal került többe az ivóvíz szolgáltatás és a szennyvízelvezetés, mint Pakson.
Szekszárdon kétszeres, Pécsett háromszoros díjért vitték el a 110 literes kukát, mint nálunk.

Az uszoda, a strand, a jégpálya, a teniszcsarnok, az NB-I - es kosár és futballmeccsek, a változatos városi programok az átlagosnál alacsonyabb belépődíjért kínálnak szórakozási lehetőséget a Paksiaknak.
500 család ingyen jut hozzá a kábel TV alapcsomaghoz.
Egyházak, sport-, közművelődési-, és egyéb civil szervezetek kapnak önkormányzati támogatást, köztük a Tűzvirág Táncegyüttes, a Gastroblues Fesztivál, vagy a Városi Nyugdíjas Klub.

A beteg ember a legkiszolgáltatottabb.
Nagy könnyebbség, ha nem kell a megyeszékhelyre utazni, amikor szakorvosra van szükség, vagy ha egy kisebb műtétet kell elvégezni. Mindez idő is, pénz is.
Időskorban legfontosabb a törődés. A közétkeztetést igénybe vevők közül 150 rászorultnak házhoz szállítják az ebédet - alacsony térítési díj mellett.
Hat gondozónő az elesetteknek nyújt otthoni segítséget.
Nappali elfoglaltságként sokan az Idősek Klubját választják és 60 lakásból hívható segítség a nap 24 órájában a jelzőrendszeren keresztül. Bővítése óta lényegesen lerövidült a várakozási idő a 86 férőhelyes Idősek Otthonában.

Az állami juttatás kétszeresével, 20 millió forinttal járul hozzá a város a családok magas gyógyszerköltségeihez. 300 háztarásból ingyen viszik el a szemetet, 550 nyugdíjas korú személyhez juttat el az önkormányzat karácsonyi ajándékcsomagot jelezve, hogy gondolnak azokra is, akiknek nem, vagy csak jelképes ajándék jut a szeretet ünnepén.

Mindezek mellett érdemes elgondolkodni egyéb, a helyi kötődést még jobban elősegítő kedvezményeken is. Technikai megoldásként alkalmazható például városi kártya. A nagyvárosokban erre már van példa. Minden hasznos kezdeményezésre nyitottak vagyunk. Ám ennek értelmes bevezetésére csak a kampány rövid idején és kockázatos rögtönzésein túlmutató megalapozott szakmai felmérés és elemzés adhat választ.

Ha a régi paksi „bölcsek" láthatnák a fejlődést, bizonyára meglepődnének. Egyet értenének. S talán nem csalódnának.
Talán azok sem csalódtak, akik a hetvenes években építettek, hegesztettek, szereltek, akik a nyolcvanas években sorra indították az atomerőműves blokkokat, akik a kilencvenes években élték gyermekkorukat és fiatal felnőttként ma is a városban élnek: akik szakmájukban értek el kimagasló eredményeket, a város kulturális értékeit erősítették, élsportolókká váltak.

A városi rend, a közös felelősségvállalás mindannyiunk érdeke. Az eredményes munkára készülni kell, menet közben tanulni kockázatos. Paks jelenleg dobogós helyen áll az országban. Tapasztalt irányítás nélkül könnyen elveszítheti előkelő helyét.

Miért indulok újra
2010. augusztus 9.

A kérdést - mások előtt - magamnak tettem fel. A választ a következő két hónap rendezvényein, eseményein élőszóban, honlapomon, a szórólapokon a programfüzetünkben írásban is részletesen kifejtem.

Szeretném befejezni a megkezdett munkát. Felépíteni a gyógyfürdőt, kialakítani az új kommunális-hulladék tárolót, megépíteni az új szennyvíztelepet, valamint felkészülni az atomerőmű bővítésével összefüggő városi feladatok ellátására. A folyamatban lévő munkák többsége nem látványos, de a városi lét alapfeltételei közé tartozik.

Úgy érzem, hogy van bennem erő a feladatok megvalósításához. Tudom, nemcsak ezekre van szükségünk nekünk, paksiaknak. Szükség van jó egészségügyi és szociális ellátásra, jó oktatásra. Színvonalas kulturális rendezvényekre. Sportolási lehetőségekre az amatőröknek is, az élsportolóknak is. Fontos, hogy mindig elvigyék a szemetet, hogy folyjon a víz a csapból, hogy tiszták legyenek az utcák, szépek, gondozottak a parkok, a közterek. És arra is, hogy mindenki biztonságban érezze magát. Legyen munkahelye és ne törjék fel a lakását.

Négy éve azt írtam, hogy „a "hatalom" nem érint meg. Mondhatom azt is, hogy nem érdekel. A "hatalom" felfogásom szerint csak lehetőség a munkára, a szolgálatra. Annak a közösségnek, annak a városnak a szolgálatára, amely befogadott, és amelyben szeretek élni." Most sem írhatok erről mást. Bízom benne, Ön is így látja ezt.

Azt is írtam, hogy „Azt szeretném, ha mindenki bízna a képviselő-testületben, ha mindenki bizalommal fordulhatna a hivatalhoz, hogy a gazdálkodás továbbra is tiszta, felelős, átlátható és ellenőrizhető lenne." Az elmúlt négy évben mindent megtettem azért, hogy ez így is legyen. Talán sikerült megvalósítani.

Betonoztunk, aszfaltoztunk, intézményeket szerveztünk át. Jutalmaztunk és ünnepeltünk. Harangot szenteltünk Gyapán, emlékparkot Csámpán. Utat építünk Cseresznyésben, megteremtettük az internet elérés feltételeit Biritón.

Paksra érkező barátaink rácsodálkoznak a megújult Erzsébet Szállóra, érdeklődéssel nézik a főutca felújítását, elismerően bólintanak a Paksi Képtár megtekintése után és jó velük beülni halászlét enni egy lussoniumi séta után.

Négy éve még csak reméltük, hogy bővítik az atomerőművet, ami újabb lehetőségeket nyit a város, a város lakosai, munkavállalói számára, de fejlődési lehetőséget jelent a kistérség, a volt járás számára is, melynek Paks a központja.

Közös céljaink megvalósításához kérem minden paksi polgár segítségét, együttműködését. Legyen biztonság, nyugalom és rend.