Emlékkereszt szentelés

Erkel Ferenc utca - 2010. október 23.

Tisztelt Emlékezők!

Hernádi Ferencnek, Feri Bácsinak megadatott, hogy hazajött. És még az is, hogy megköszönje ezt a Teremtő Istennek.

Sokszor hálát adott már a sorsnak, Istennek, most, kilencven évesen olyan maradandó nyomot hagy maga után az emlékkereszt állításával, amely sokáig emlékeztet minket, a mostani generációt, aztán a nyomunkba lépőket, az ő gyerekeiket és unokáikat, hogy gondoljunk, gondoljanak az életre, az élet nagyszerűségére és megismételhetetlenségére. Gondoljunk arra, hogy kinek köszönhetjük létünket, milyen véletlen akarat műve, hogy vagyunk, hogy maradtunk, hogy létezünk.

És gondoljunk arra is, hogy milyen megismerhetetlen Isteni szándék volt 'a mögött, hogy voltak, sokan voltak, akik ott maradtak. Ismert, vagy ismeretlen körülmények között végezve be földi létüket.

Ottmaradtak, ahova a haza küldte, rendelte őket, vagy ahova, mint Feri bácsit is, hadifogolynak vitték. Mert a hátországban, Oroszországban is kellett a dolgos kéz, még ha fogoly kéz volt is.

1944-1948: négy év. Négy év hosszú idő. Ott Szevasztopolban is, ahová elhurcolták, és itt is, ahol felesége maradt. Szevasztopol. A ma emberének egy Fekete tengeri kikötő, üdülőváros. De milyen volt egy frissen házasodott 24 éves paksi fiatalembernek, 66 évvel ezelőtt? Aki egy rendezett világban élt itthon, ahol a dolgok történelmi, történeti szempontból a helyükön voltak. Ahol rend volt az országban és rend volt az alig néhány éve a kalocsai jezsuita gimnáziumban érettségizett paksi fiatalember fejében és lelkében is.

Világok találkoztak, amikor kikerült Szevasztopolba, amikor hadifogolynak hurcolták Budapest ostroma alatt a szovjet birodalomba. Oda, ahol mind társadalmi, mind technikai értelemben egy nálunk már rég meghaladott, ismeretlen barbár lét várta. Apám Don kanyar-beli naplójából (is) tudom, hogy leírhatatlanul döbbenetes volt az ottani életforma. Döbbenetes volt, hogy az emberek milyen természetességgel fogadták el az egy emberöltőnyi idő óta fennálló embertelen, természetellenes szovjethatalmat.

A megpróbáltatások, megalázások végtelen sorát kellett elszenvednie a magyar nemzet fogoly fiainak. Azoknak, akik egy rendezett, magas kultúrájú ország polgárai voltak, azoktól, akik egy nagy-nagy kísérleti kalickában, amit Szovjetuniónak hívtak, rótták rab köreiket.

650 ezer magyar hadifogoly volt a szovjet birodalom „vendége" a második világháború alatt és után. A német és a japán után, a magyar volt a harmadik nemzet, akitől a legtöbb hadifoglyot tartottak, hurcoltak el. Ebből kétszáz ezer nem tért haza. Ennyi ember halt meg a gyűjtőtáborokban tomboló tífuszjárvány, a kegyetlen bánásmód, az éhínség, és a fagyhalál következtében. Sokukat számba se vették, még a nevüket sem kérdezte meg senki.

Tisztelt Emlékezők!

Nagyon sokáig sorolhatnám azt, amibe, valójában csak belekezdtem. A fogolyéletet, a tábori borzalmakat, a haza, a család hiányát, az agymosást, a történelemhamisítást. S mindazt, ami a négy év után szabadult fiatalembert itthon várta. A kommunisták, akiknek jó része a volt nyilasokból verbuválódott, itthon is fenekestől felforgatták hamarosan az országot. Fekete lett, ami fehér volt addig és fordítva. Minden más lett, mint amiről hazaként álmodtak kint a foglyok. Ebben a megváltozott világban kellett újra gyökeret verni, ami, mint azt a 1949 és 1952 között született három gyermek is mutatja, sikerült.

Feri bácsit 20 éven át Pakson az I.-es posta vezetőjeként ismerték és tisztelték. A háborús és a fogolytáborbeli megpróbáltatások nem múltak el nyomtalanul. Egy infarktus után, melyet még több is követett, 60 évesen hosszas huzavona után nyugdíjba mehetett. Azóta betegségek kínozzák, de mint azt nap mint nap látjuk, hiszen köztünk él, férfiasan viseli azokat.

Kedves Feri bácsi!

Az életed, egy kicsit a nemzet élete, sorsa is. Miközben megköszönöm neked ezt a szép adományt, ezt az emlékkeresztet, amely a háború és a hadifogolytáborok poklában elpusztultaknak és az onnan megtérteknek állít emléket, azt kívánom neked, maradj még köztünk sokáig.

A kereszt pedig emlékeztessen minden erre járót a becsület, a hazaszeretet, és a kitartás szent kötelességére.

Beszédek, események

Tanévnyitó-Deák iskola | 2011. szeptember 1.
Minden korban szükség volt és szükség van ma is a pedagógus elkötelezettségére, szakmai tudására, alázatára és felelősségvállalására.

Augusztus 20-i beszéd | 2011. augusztus 20.
Mi, magyarok, itt Pakson, az országban, a Kárpát-medencében és szerte a világban az államalapító szent királyt, István királyt ünnepeljük! Megidézzük tetteit, megidézzük a kort, melyben részben külső kényszerek alatt, részben pedig belső meggyőződésből cselekedett.

Ünnepi köszöntő-városi ünnepség | 2011. március 15.
Többféle Haza van. Egy a génjeinkben. Egy a nyelvünkben, a gondolkodásunkban, az értékeinkben, a hagyományainkban, a történelmünkben. És egy, a Kárpát-medence éppen aktuális részén. Nekünk ezek mind együtt a Hazánk, nekünk ezeket mind védenünk, óvnunk, gyarapítanunk kell.

Ünnepi köszöntő - városi ünnepség | 2010. október 23.
Mózes után Bíbó tízparancsolata is próbára tudja tenni az embert! Tudom, Bíbó sokat, nagyon sokat kér. A világ, az ország, közviszonyaink ismeretében majdhogy teljesíthetetlent. De akárhogyan kerülgetjük, csűrjük, csavarjuk a szót, a témát! A világ, az ország, közviszonyaink ismeretében igazat kell adnunk neki.

Emlékkereszt szentelés | 2010. október 23.
A megpróbáltatások, megalázások végtelen sorát kellett elszenvednie a magyar nemzet fogoly fiainak. Azoknak, akik egy rendezett, magas kultúrájú ország polgárai voltak, azoktól, akik egy nagy-nagy kísérleti kalickában, amit Szovjetuniónak hívtak, rótták rab köreiket.

Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány, díjkiosztó ünnepség | 2010. október 23.
Akinek a Teremtő tehetséget adott valamiben, zenében, képzőművészetbe, sportban, gyors felfogást, jó emlékezőképességet, az felelős azért, hogy azt hasznosítsa! Nem kapott menlevelet arra, hogy azt elherdálja!

A Képvieslő-testület alakuló ülése | 2010. október 18.
Azt szeretném, hogy az új Képviselő-testületet szerénység, tisztesség, segítőkészség, szakszerűség és hatékonyság jellemeze. El kell kerülnünk a – sajnos sok magyarországi településre jellemző – belső harcokat, klikkesedéseket. A testület tagjainak együtt és külön-külön is távol kell tartania magukat az ígérgetésektől, a rossz értelemben vett populista politizálástól.

Önkormányzati választás - 2010 | 2010. október 3.
Részvétel: 45,00% Polgármester: Hajdu János (FIDESZ) (4143) 56,93%

Idősek világnapja | 2010. október 1.
Önök mindannyian megérdemlik, hogy nem csupán az idősek napján, hanem minden nap - családi körben, az intézményekben, vagy a hivatalokban - megkapják azt a törődés és odafigyelést, ami jár Önöknek. Szívből remélem, hogy megtalálják a városban, a környezetükben azokat a lehetőségeket, melyek boldoggá teszik Önöket.

Tanévnyitó - 2010 | 2010. szeptember 3.
„Ahhoz, hogy az ember az igazi művész szerepét igényelhesse, nemcsak tehetség, szív és szellem emelkedettsége kell, hanem józanság is, logika a viselkedésben, s még azt is merném mondani, hogy - bizonyos számító ész is." (Liszt Ferenc)

Várom kérdését, véleményét

Az Ön kérdése, problémája, megjegyzése:

Az Ön e-mail címe: